Maros Rendelő
In Memoriam dr. Dienes Zsolt (1943-2022)
Egy kiválóság, a mentőorvoslás egyik meghatározója, iskolaépítője hagyta el a mentők családját, megrendülten búcsúzunk Dienes Zsolt főorvos bajtárstól, aki életének több mint a felét, 60 évet töltött el a betegek szolgálatában.
Főorvos Bajtárs gimnáziumi tanulmányait követően, 1962-ben lépett az Országos Mentőszolgálat kötelékébe. Igyekezetére, képességeire a mentők felfigyeltek, s a fiatal mentőápoló hamarosan a legendás Markó utcai rohamkocsi-szolgálat tagjaként folytatta további szolgálatát. Napi munkája mellett következetesen készült az orvosi pályára, aminek eredményeként 1972-ben általános orvosi diplomát szerzett a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Mentőápolóként, majd medikus mentőtisztként és orvosként a mentőmunka valamennyi fokát kijárva hatalmas tudásra tett szert, aminek eredményeként három szakterület specialistájaként, oxiológus, belgyógyász, idősebb korában foglalkozás egészségügyi szakorvosként látta el hivatását.
Egy legendás időszakban, a modern oxiológia születésekor kötelezte el magát a mentőorvoslással és annak egy mára legendává vált műhelyével, a Szobi utcai Mentőkórházzal. Kivonuló mentőorvosként és a Mentőkórház belgyógyászati osztályának későbbi főorvosaként olyan gyógyeljárásokat dolgozott ki munkatársaival, melyek a modern prehospitális ellátás alapjaiként vonultak be a hazai és nemzetközi gyakorlatba. Hűségét a mentőkhöz, és ragaszkodását kórházához több mint három évtizedes kitartása mutatja, a Mentőkórházat 2001. évi Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe történő integrálásával is követte. Nyugállománya idején a Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának foglalkozás egészségügyi szakorvosaként látta el hivatását.
Személyében nemcsak a kiváló diagnosztát, a sokrétű szakembert, hanem a tanítót is tiszteljük. Mentőápolók, mentőtisztek, leendő szakorvosok oktatójaként közvetítette tapasztalatait, tudását. Számos szakcikke mellett saját szerzőségében megjelent könyvei közül a Belgyógyászat mentőápolóknak, az Egészségügyi Főiskola mentőtiszt hallgatóinak írt, Infúzió, transzfúzió, intravénás technika, a Sürgősségi kardiológia az alapellátásban: életveszéllyel járó kardiológiai elváltozások felismerése és ellátása, továbbá a Sürgősségi ellátás: amit az életmentésről tudni kell, az Orvosi elsősegélynyújtás a helyszínen: Amíg a mentő megérkezik..., és a Sürgősségi ellátás:
amit az életmentésről tudni kell c. munkák koruk meghatározó kiadványaiként láttak
napvilágot.
Publikációs tevékenységén túl lelkes előadója, szervezője is volt a magyarországi és székelyföldi mentésügyi konferenciáknak, hol öröm volt előadásait, visszaemlékezéseit hallgatni.
Személyét nyitott, végtelenül jó szándékú hozzáállás jellemezte. Tiszteletet parancsoló, elismert orvosként becsülte, szerette környezete, kollégái, bajtársai, a mentők nagy családja. Ahogy mondani szoktuk, egy csillaggal lett több az égen, de Főorvos Bajtárs emléke, mindaz a sok érték, amit kaptunk nem vész el a feledés homályába, velünk marad.
Tisztelt Főorvos Bajtárs, kívánjuk, hogy nyugalomban pihenjél az égi mentők panteonjában,
hol az Úr őrizze kedves lelkedet.